Az iskola szabályzata
- A foglalkozásokon mindig időben, ápoltan jelenjen meg.
- Mindig szabályos uniformisban és védőfelszerelésben gyakoroljon.
- Terembe való be- és kilépéskor mindig hajoljon meg.
- Viselkedjen mindig fegyelmezetten.
- Tilos a karba, illetve zsebre tett kéz, továbbá a rágógumi, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
- Tisztelettel közeledjen a Si-Fu-hoz és a Si-Hing-hez, használja a hivatalos megszólítást.
- Köszöntse a Si-Fu-t és a Si-Hing-et tradicionális meghajlással.
- Hibáinak kijavítását mindig köszönje meg.
- A foglalkozásokon tilos óra, nyaklánc, gyűrű és egyéb balesetveszélyes tárgy viselete.
- Ne gyakoroljon edzőharcot felügyelet nélkül.
- Gyakorolja szorgalmasan, és soha ne felejtse el a technikákat.
- A tanult technikákat csak szükség esetén használja a rászorulók és önmaga védelmében.
- Legyen barátságos és segítőkész társaival.
- Soha ne sértse meg a Wing Tsun tekintélyét.
- A tandíjat minden hó tizedikéig fizesse be.
- Ha a tagnak bármilyen problémája van a klubbal vagy a társaival kapcsolatban, köteles a központ felé jelezni.
- Azt a tanítványt, aki többször és szándékosan megsérti az iskola szabályait, eltanácsoljuk az iskolából.
Öltözék
Hagyományos, az elért fokozatnak megfelelő Wing Tsun uniformis: fehér póló — ötödik fokozattól fekete szegéllyel — nyomott fekete felirattal, fokozatjel, fekete kung-fu nadrág, fehér zokni, fekete kung-fu cipő.
Megtekintés, kipróbálás
Az edzéseket bárki, akit érdekel, megtekintheti. Az első edzés mindenkinek ingyenes próbaedzés. A tanuló két hónap után léphet be az egyesületbe (az edzéseket addig is látogathatja, és a havi tandíjat fizeti), amennyiben ezt ő és az instruktor is jónak látja. Az ekkor kapott tagsági igazolvány jogosítja fel vizsgázásra, szemináriumokon és táborokon való részvételre.
Tréningek
- Az első részben formagyakorlatot és bázistechnikákat gyakorlunk. A formagyakorlat rendszerbe gyűjti az adott fokozathoz tanulandó mozdulatokat, de emellett bemelegítésre is szolgál. A bázisgyakorlatok a tanult technikák csiszolására kellenek. Ezek a mozdulatok az edzés első 30 percét teszik ki. Itt épít a tanuló pontos alapot a későbbi harci gyakorlatokhoz.
- A második részben (45–50 perc) páros harci és önvédelmi gyakorlás folyik. Különböző támadó szituációkra gyakorolunk védekezéseket, ellentámadásokat.
- A harmadik részben reflex- és erőfejlesztő gyakorlatokat végzünk.
A tréningen három csoportban gyakorolnak a tanulók (kezdő, középhaladó, haladó), így mindenki a tudásának megfelelő partnerrel edzhet.
A tanítványnak lehetősége van edzésen kívüli továbbfejlődésre is:
- Különóra. Az oktató csak egy tanítvánnyal foglalkozik, javítja a mozdulatait. Így a tanuló gyorsabban halad. Ideje kb. 60 perc.
- Kiscsoportos tréning. A tanult mozdulatokat védőfelszerelésekkel, szabadabban gyakoroljuk. Sok a földharc, szabadharc, zsákolás, pontütőzés. Ez kb. 3 órás.
- Szemináriumok. A helyi szemináriumokat Si-Fu Máday Norbert vezeti. Két nap alatt három edzésen és a vizsgán lehet részt venni.
- Edzőtáborok. Minden évben három edzőtábor van. Egy hét alatt intenzív, napi kétszer 3 órás edzést jelent.
Vizsgák
A Wing Tsun kung-fuban 12 tanulófokozat van, melyekért vizsgázni a félévente esedékes területi szemináriumokon, illetve a nyári edzőtáborokban lehet. Az elért fokozatról a tanulók diplomát kapnak. A fokozatot a ruhára varrt szilvavirág alakú fokozatjel jelzi.
Mesterfokozatból szintén 12 van. A 10. már nagymesteri fokozat, a 11.-et a visszavonuló nagymester kapja, a 12. csak posztumusz adható — jelképezvén, hogy mindannyian csak törekszünk a tökéletességre, de életünkben el nem érhetjük azt.
Az első négy mesterfokozatot elérőket technikusoknak, az 5.–8. fokozat közöttieket gyakorlóknak nevezik. Az EEWTO-ban mesterfokozatra személyesen Leung Ting nagymester előtt kell vizsgázni. A sikeresen vizsgázó angol és kínai nyelvű diplomát kap.
Tanulófokozatok
- 1–4. fokozat — kezdő: fehér WT póló. 1. föld, mag; 2. kezd feljönni a Nap; 3. még feljebb a Nap; 4. legfentebb a Nap.
- 5–8. fokozat — középhaladó: szegélyes WT póló, Si-Dai megszólítás. 5. rügy; 6. levél; 7. a víz, öntözés; 8. a termés, szilva.
- 9–12. fokozat — haladó: a fokozatok a nemesfémeket szimbolizálják. A 12. a mesterjelölt fokozat.
Mesterfokozatok
- I. mesterfokozat: fekete alapon arany szilvavirág; fekete nadrág; fekete póló, fehér felirat; fekete mesterköpeny fehér megkötővel.
- II–IV. mesterfokozat: piros csíkok a nadrágon; piros írás és szegély a pólón; fekete mesterköpeny piros szegélyekkel és megkötővel.
- V–VIII. mesterfokozat: vastagabb piros csík.
- IX. mesterfokozat: a piros csíkok helyett sárga csíkok.
Elnevezések
A következő elnevezések főleg a Magyar Wing Tsun Egyesület diákjai számára készültek.
Családfa
- Ng Mui — alapító apáca (az 5. nővér)
- Yim Wing Tsun — tanítvány (a stílus névadója)
- Leung Bok Chau — Yim férje (sókereskedő)
- Leung Lan Kwai — növénytermesztő orvos
- Wong Wah Bo — színész (a Vörös Bárkán)
- Leung Yee Tai — matróz, hosszúbot
- Leung Jan (Leung Chan) — orvos, „a kung-fu királya”
- Leung Bik — Leung Jan fia
- Leung Tsun — Leung Jan fia
- Chan Wan Shun — pénzváltó
- Si-Jo Yip Man
- Si-Jo Leung Ting
- Si-Fu Máday Norbert
- A tanuló Si-Hing-je vagy Si-Mei-je
Öt öreg mester
Ng Mui, Chi Shin, Pak Mei, Fung Dotak, Miau Hin.
Alapfogalmak
- Wing Tsun
- gyönyörű tavasz
- Kung Fu
- kemény munka
- Shaolin
- kevés erdő
- Kuen
- ököl
- Kwok Sat
- harcművészetek összefoglaló neve
- Chi
- belső energia
- Chi-Kung
- belső energiára épülő munka, légzésgyakorlat
Vezényszavak
- Hoi-Ma
- alapállás felvétele
- Yue-Pei
- vigyázzállás
- Sau-Chung
- harci kéztartás
- Sau-Sik
- kezeket leengedni a test mellé (forma végén)
Az öt legfontosabb erő
- Yuen-dai-lik
- könyökerő
- Yan-Cheung-lik
- puha tenyérerő
- Cheung-kiu-lik
- hosszú híderő
- Siu-kiu-lik
- rövid híderő
- Kwai-dai-lik
- térdösszetartó erő
Technikák és formák
- Bart-Cham-Dao
- kések nyolc vágása
- Biu-Tze-Sau
- repülő ujjak keze
- Bong-Gerk
- szárny láb
- Bong-Sau
- szárny kéz
- Boon-Huen-Sau
- félkörző kéz
- Chum Kiu
- hídkeresés (2. forma)
- Chang-Sau
- ásó kéz
- Cheung-Kiu
- hosszú híd
- Chi-Dan-Sau
- egykezes tapadás
- Chi-Gerk
- tapadó lábak
- Chi-Kwan
- tapadó botok
- Chin-Gum-Sau
- elöl lehulló kéz
- Chi-Sau
- tapadó kezek
- Chuen-Sau-Kiu
- döfő kéz felülre
- Chung-Sum-Sin
- középvonal
- Dai-Bong-Sau
- alsó bong sau
- Dai-Wong-Cheng
- alsó fekvő tenyér
- Ding-Jarn
- lefogó könyök
- Fak-Sau
- vágó kéz
- Farn-Cheung
- megfordított tenyér
- Fook-Sau
- megragadó / fogó kéz
- Fai-Gerk
- ostorozó láb
- Fong-Lam-choi
- főnix szemütés
- Gaun-Sau
- hasító kéz
- Gerk
- láb
- Gnoi-Moon
- külső kapu
- Gum-Sau
- lehulló kéz
- Hau-Gum-Sau
- hátsó lehulló kéz
- Hau-Jarn
- hátsó könyök
- Hoi-Ma
- alapállás felvétele
- Huen-Bo
- körlépés
- Huen-Dao
- körző kések
- Huen-Got-Sau
- körző-vágó kéz
- Huen-Sau
- körző kéz
- Jik-Cheung
- egyenes tenyér
- Jik-Chan-Gerk
- egyenes rúgás
- Jum-Sau
- lerakó kezek
- Ju-Sun-Kuen
- cserélő ököl (ökölütés fordulással)
- Ju-Sun-Ma
- forduló állás
- Ju-Sun-Gum-Sau
- oldalra elfordított lehulló kéz
- Juen-Sun-Gerk
- ferdedöfő rúgás
- Jut-Sau
- letakaró kéz
- Kau-Bo
- megkerülő lépés
- Kau Sau
- megkerülő kéz
- Kiu-dai-Kuen
- híd alatti ököl
- Kop-Jarn
- könyök a fejen túl
- Kuen
- ököl
- Kuo-Sau
- követő kéz / szekciók sorrendben
- Kwai-gerk
- térdrúgás
- Kwai-jarn
- térdelő könyök
- Kwan-sau
- forgó karok
- Lan-Sau
- reteszelő kéz
- Lap-Sau
- megragadó kéz
- Lat-Sau
- szabad kéz
- Lat-Bo
- szabad lépés
- Lau-Sau
- merítő kéz
- Lin-Wan-Kuen
- láncütés
- Look-Dim-Boon-Kwun
- hat és fél pontos bot
- Man-Sau
- kereső kéz
- Mui-Fa-Chong
- szilvavirág alakú fabábú
- Muk-Yan-Chong
- fabábú (cölöp)
- Muk-Yan-Chong-Fa
- fabábú forma
- Nau-Sau
- tekerő / csavaró kezek
- Nuk-Sau
- kilengő kezek
- Ng-Lui-Kuen
- öt mennydörgő ököl
- Oi-Moon-Huen-Sau
- kifelé körző kéz
- Pak-Sau
- toló kéz
- Pai-Jarn
- vágó könyök
- Pow-Pai-Cheung
- törzset tartó tenyér
- Poon-sau
- átöntő kezek
- Pow-Chui-Kuen
- felfelé emelkedő ököl
- Saam-Kok-Bo
- háromszög alakú lépés
- Saam-Pai-Fut
- háromszoros üdvözlés Buddhához
- Saam-Sing-Chong
- három csillag fabábú
- Sat-Geng-Sau
- torkot metsző kéz
- Sau-Chung
- harci kéztartás
- Sau-Sik
- kezek vigyázzállásba
- Sei-Ping-Ma
- lóállás
- Siu-Nim-Tau
- kis ötlet / kis gondolat (1. forma)
- Tan-Sau
- kéregető kéz
- Tie-Sau
- felemelkedő kéz
- Tien-Kiu-Kuen
- ugró ütés
- Tut-Sau
- szabadító kéz
- Wong-Cheung
- fekvő tenyér
- Wong-Cheng-Gerk
- oldalrúgás
- Woon-Sau
- cserélő kezek
- Wu Sau
- védő kéz
- Yan-Cheung (Jik-Cheung)
- egyenes tenyérütés
- Yat-Chi-Chung-Kuen
- nap alakú ökölütés
- Yee-Chi-Kim-Yeung-Ma
- kettes alakú befelé fordított állás
- Yue-Pei
- vigyázzállás
Kínai számok
- 1
- Yat
- 2
- Yee
- 3
- Saam
- 4
- Sei
- 5
- Ng
- 6
- Look
- 7
- Chat
- 8
- Bart
- 9
- Gou
- 10
- Sap
- 11
- Sap-Yat
- 12
- Sap-yee
- 20
- Yee-sap
- 30
- Saam-sap
- 100
- Yat-baak
Családrendszer
- To-Swain
- legfiatalabb, családon kívüli (to-dai tanítványa)
- To-Dai
- tanuló, fiatalabb testvér
- Si-Dai
- tanuló, fiatal testvér
- Si-Mei
- legidősebb leánytestvér
- Si-Hing
- legidősebb fiútestvér
- Si-Fu
- apa, tanár
- Si-Mo
- Si-Fu felesége
- Si-Kung
- nagyapa
- Si-Jo
- dédapa
A név
A Wing Tsun Kuen elnevezés „Gyönyörű Tavasz Öklé”-t jelent. Wing Tsun-nak hívták azt a kínai hölgyet, akiről a rendszer a nevét kapta.
Mi a Wing Tsun?
A Wing Tsun kung-fu tudományos alapokon nyugvó tradicionális kínai harcművészeti rendszer, amely forradalmian új közelharci technikái révén esélyt ad a gyengébbnek is egy szabad küzdelem során. A több mint 365 különféle stílus közül az egyetlen, melyet nő alapított, átmenetet képezve a kemény és lágy stílusok között.
- Túlnyomórészt egyenes vonalú mozgások: „két pont között a legrövidebb út az egyenes”.
- Viszonylag kevés, csak harcban alkalmazható technika.
- Alacsony, veszélyes rúgások.
- Egyidejű, rugalmas védekezés és erős, dinamikus támadás.
- Közelharci technikái bármilyen helyzetben alkalmazhatók.
- A gyenge pontokat támadja, hatékony önvédelmet biztosít.
- Nem igényel különleges erőt és hajlékonyságot.
- Mindenki számára gyorsan elsajátítható; a technika és a logika által győz.
- A Wing Tsun Chi Sau kétszer olyan gyors, mint a vizuális reakció.
Az ember leghatékonyabb fegyvere az agy. A Wing Tsun nem pusztán technikák sorozata, hanem a gondolatok fizikai — kézzel és lábbal való — megnyilvánulása. A támadó mindig erősebb: minden mozdulat erre a gondolatra épül.
Anatómia
A Wing Tsun harcos az ellenfél gyenge pontjait támadja (szem, torok, ágyék), mert ezeket nem lehet megedzeni. Nem kell különleges testi adottság; bárki, bármilyen korban elsajátíthatja. Az apáca elvetette az állatok utánzásán alapuló mozdulatokat: az embernek ember módjára kell küzdenie.
Matematika és fizika
A védekezéshez az ellenfél erejét, lendületét vesszük kölcsön, és fordítjuk vissza a támadóra. Minden technika a lehető legegyszerűbb: ami a legrövidebb, az a leggyorsabb.
Tanítási program
A Wing Tsun tanítása nemzetközileg egységes tanterv alapján történik, a nyelvtanuláshoz hasonlóan:
- Az első formagyakorlat az ABC: itt tanulják meg az alapokat.
- A második forma a szavakhoz hasonlatos: az alapok technikai kombinációkká alakulnak.
- A Chi-Sau (tapadós kéz) a nyelvtan: a kombinációk folyamatos mozgássá válnak.
- A szabad küzdelem a folyékony beszéd: a tanultakat bármilyen körülmények között alkalmazni lehet.
Chi Sau
A Wing Tsun legendás gyakorlatsorozata, magyarul „tapadós kezek”. A bőr érzékelése gyorsabb, mint a szemmel való észlelés. A Wing Tsun a közelharcra épül: kis távolságon, sötétben, szűk helyen, vagy ha a szem megsérül, a tapadás dönt.
„A Kung-fu maga az élet. Az élet maga a Kung-fu.”